Újabb iskola nap

Másnap korán reggel kellet felkelnem mert, ahogy Anyukám szokta mondani „iskola nap van” . Mivel nekünk fél órával előbb kezdődik az ebédeltetés miatt. Amúgy is sokkal szigorúbban veszik a tanulást és a magatartást amúgy sem mondható hétköznapi sulinak, egyházi iskola, azaz domonkos rendi nővérek tanítanak bennünket.( De azért vannak olyan tanárok akik nem nővérek. ) Én jelenleg hetedikes vagyok, és hát nem állok túl fényesen nyelvtanból és hittanból. Nem árt azt is említenem hogy, pár osztálytársammal együtt van egy úgy nevezet clubunk. Minden második csütörtökön összegyűlnek a club tagjaival együtt városi könyvtárban. ( Ez a club olyan mint egy állatvédő egyesület. ) De most már ideje lenne elindulnom az iskolába. Leszaladtam a lépcsőn és előkotortam a biciklimet a garázsból, kiemeltem a ház elé. Már indulásra készen álltam amikor anya az ablakból utánam kiabált hogy ott hagytam a tízóraimat. Jellemző rám. Gyorsan vissza szaladtam a zsömlékért és miután újra a biciklimnél voltam, felpattantam az ülésre és elkezdtem tekerni a biciklimet. Mármint csak tekertem volna  hogy, ha nem fejtettem el levenni róla a bicikli zárat. Szóval akkorát estem hogy még a föld is beleremeget. ( De azért nem akkorát mint a Kiss Enike.  ) Nem lett semmi bajom ezért tovább folytattam a kísérletet hogy eljussak az iskolába.

                                        à   à   Ã

Tíz perccel később az iskola előtt a biciklimet készültem lezárni. Nem volt időm gondolkozni ugyanis valaki megijesztett. Akkorát ugrottam, hogy hirtelen eldőlt a biciklim ami magával sodort még két biciklit. Megfordultam és láttam hogy ki ijesztett meg. A Zita volt az, az egyik osztálytársam. Így  egyűt mentünk fel az osztályba, ahol már javában folyt az élet…

                                        à   à   Ã

Mivel péntek van így öt órakor cserkészet lesz így azt gondoltam addig eszek egy fagyit a városban az Nolával. Fel hívtam , és egy rövid beszélgetés után megtudtam hogy, tíz perc múlva véget ér a hegedű órája. Ezért a zeneiskola elé siettem. Annak ellenére hogy,péntek van csütörtökön szoktunk egyűt gyűlésre menni. Amikor oda értem, Nola már a zene suli előtt várt. Miután kifújtam magam, mivel természetesen futottam nehogy elkéssek.

• Végre egyszer időben ide értél. – nevetett.
• Huh, kösz. – még mindig lihegtem.

Ezután együtt kisétáltunk az utca szélére, és az Ibrahim kávézó és természetesen fagyízó felé vettük az irányt. A főtéren kész művészet átjutni, ugyanis mindig iskola után itt görkoriznak, bicikliznek, gördeszkáznak és rollereznek a diákok. Szóval miután átverekedtük  magunkat a főtéren jött a második akadály, az öt méteres sor.

• Kivárjuk amíg sorra kerülünk vagy vegyünk máshol fagyit? – kérdeztem.
• Hát, szerintem várjuk ki. Itt adják a legjobb fagyit Kőszegen.

Jó – egyeztem bele, pedig jól tudtam hogy ez hosszú lesz…